A hasunk az új agyunk? – Miért nem mindegy, mi zajlik a bélflóránkban?

Sokszor mondjuk, hogy „hallgass a megérzéseidre” – de gondoltad volna, hogy ez szó szerint igaz?

A testünk egyik legfontosabb „gondolkodó központja” nem a fejünkben van, hanem a hasunkban.

A bélrendszer és az agy között folyamatos párbeszéd zajlik – ezt hívják bél–agy tengelynek –, és ez a kapcsolat határozza meg nemcsak az emésztésünket, hanem a hangulatunkat, az energiaszintünket, sőt, a gyerekeink immunrendszerét is.

Amikor a bélflóránk egyensúlya felborul, azt nemcsak puffadás, emésztési zavar vagy hasfájás jelzi. Sok anyuka tapasztalja, hogy ilyenkor türelmetlenebb, fáradékonyabb, szorongóbb lesz – és ez nem véletlen.A kutatások szerint a bélflóra állapota közvetlenül hat a hangulatunkra, alvásunkra és stresszkezelésünkre is.

Az egészség gyökerei a bélben vannak

Már Paracelsus is megfigyelte, hogy ha a testben felborul az egyensúly, az előbb-utóbb az egész szervezet egészségromlásához vezet.A modern tudomány pedig ráerősített: a bélrendszer egyensúlya nemcsak az emésztés, hanem az immunrendszer, a hormonális működés és a mentális egyensúly alapja.

A bélflóránk több száz különböző mikroorganizmusból áll, akik szó szerint együtt élnek és dolgoznak velünk. Közülük a legismertebbek és legkutatottabbak:

• Lactobacillus acidophilus – tejsavat, ecetsavat és kórokozóellenes anyagokat termel,

• Lactobacillus casei – segíti a laktóz lebontását és támogatja az immunrendszert,

• Lactobacillus rhamnosus GG – csökkentheti a hasmenés és a légúti fertőzések gyakoriságát,

• Bifidobacterium bifidum és Bifidobacterium longum – támogatják a bélnyálkahártyát és gátolják a káros baktériumok elszaporodását,

• Escherichia coli (E. coli) – bizonyos törzsei a normál bélflóra fontos tagjai, segítik a K-vitamin termelést,

• Enterococcus faecium – részt vesz a kórokozók elleni védelemben,

• Bacteroides és Firmicutes – ezek aránya még az elhízásra való hajlamot is befolyásolhatja.

Ezek együtt alkotják azt az élő ökoszisztémát, amely védi a bélfalat, támogatja a tápanyagok felszívódását, és közreműködik a sav-bázis egyensúly fenntartásában is.Ha a „jófiúk” (mint a Lactobacillusok és Bifidobaktériumok) túlsúlyba kerülnek, jól érezzük magunkat. Ha viszont a „rosszfiúk” – például Klebsiella, Clostridium vagy Candida albicans – elszaporodnak, az hamar egyensúlyvesztéshez vezet.

100 billió segítőtárs a hasunkban

A bélrendszerünkben körülbelül 100 billió baktérium él – többségük baráti szándékkal.Nem véletlen, hogy az orosz tudós Ilja Mecsnyikov már 1908-ban felfigyelt arra, hogy a joghurtot rendszeresen fogyasztó balkáni népek egészségesebbek és hosszabb életűek voltak.Egy évvel később H. J. Norman depressziós betegeket kezelt tejsavbaktériumokkal – és javulást tapasztalt.Vagyis a „jó baktériumok” nemcsak a hasunkat, hanem a lelkünket is gyógyíthatják.

A kutatások szerint a bélflóra 80%-ban felelős az immunrendszer működéséért, és még az olyan vitaminok előállításában is részt vesz, mint a K-vitamin és a biotin.Ezek a mikrobarátaink tehát sokkal többet tesznek értünk, mint gondolnánk.

„A félelem a belekben kezdődik, nem az agyban.”

Ezt ma már modern kutatók mondják – és egyre több bizonyíték támasztja alá.A bélflóra állapota ugyanis szorosan összefügg a hangulatzavarokkal, a szorongással, sőt, a depresszióval is.A pszichoszomatikus szemlélet szerint az érzelmi információink nagy részét először a bélrendszer érzékeli, és csak utána jut el az agyba.

Ez magyarázza, miért érezzük „gyomorban a szorítást”, ha félünk, vagy „pillangókat a hasunkban”, ha izgatottak vagyunk.A testünk mindig üzen – csak meg kell tanulnunk meghallani.

Anyaként a bélflóránk az egyik legnagyobb kincsünk

Egyensúlyban lévő bélflóra mellett jobb az alvás, erősebb az immunrendszer, könnyebb a stresszkezelés – és mindez nemcsak ránk, hanem a gyerekeinkre is kihat.A kutatások szerint már a várandósság és a szoptatás időszaka is meghatározza a gyermekek bélflórájának fejlődését és ellenálló képességét.

Ezért fontos, hogy anyaként is figyeljünk a „jó baktériumaink” támogatására – például:

• rostban gazdag étrenddel,

• fermentált ételekkel (joghurt, kefir, kovászos zöldségek, savanyú káposzta),

• probiotikus élelmiszerekkel vagy készítményekkel, amelyek tartalmazhatják pl. Lactobacillus rhamnosus GG, Bifidobacterium bifidum vagy Lactobacillus plantarum törzseket,

• és a stressz tudatos csökkentésével (mert a tartós stressz a „jó baktériumok” egyik legnagyobb ellensége).

A bélflóránk olyan, mint egy láthatatlan kert: ha gondozzuk, virágzik, ha elhanyagoljuk, elszaporodhatnak benne a „gyomok”.De honnan tudhatod, hogy a te belső kerted egyensúlyban van-e?

A biorezonanciás mérések segítségével képet kaphatsz arról, milyen állapotban van az emésztőrendszered, a bélflórád, és mely baktériumtörzsek igényelnek támogatást. Ez az első lépés ahhoz, hogy célzottan, természetes módon erősítsd a tested és a lelked közötti egyensúlyt.

Ha gondoskodunk a bélflóránk egyensúlyáról, az egész család kiegyensúlyozottabb lesz – kívül és belül egyaránt.

Ha kíváncsi vagy, hogy a te bélflórád milyen állapotban van,és szeretnéd tudni, hogyan tudod étkezéssel, életmóddal támogatni az egyensúlyát,várlak szeretettel egy biorezonanciás állapotfelmérésre.

Ott képet kaphatsz arról, hogy mely baktériumtörzseid szorulnak támogatásra,és milyen táplálkozási irány segítheti legjobban a tested öngyógyító folyamatait.

Forrádsok:

Metchnikoff, E. (1907). The Prolongation of Life: Optimistic Studies. New York: G. P. Putnam’s Sons.

H. J. Norman – Lactobacillus és depresszió kapcsolat (1909)

Gut feelings: the emerging biology of gut–brain communication. Nature Reviews Neuroscience, 12(8), 453–466.

Sampson, T. R., & Mazmanian, S. K. (2015).

Control of brain development, function, and behavior by the microbiome. Cell Host & Microbe, 17(5), 565–576.

Kép forrása: Pinterest